Egy kiállítás margójára

Tánc a fotóművészetben

A nap szerettei - Budapest Sportcsarnok, 1984 (F-1N, Tokina 5,6/400, ORWO NP 55, 400 ASA-ra) A Győri Balett előadása

1997-ben, az első - akkor még - FotóHétre, a mai FotóHónap elődjére kereteztem a fenti címmel aposztrofált anyagot. A képek dokumentációs értéke mellett a színvonala is olyan magas volt, hogy szinte belefájdultam, hogy nem hallgattam Nagygyörgy Sándor unszolására '88-ban, és nem vagyok a Szövetség tagja. Olyan jó lett volna ezek között a képek között kiállítóként szerepelni... '98-as - sikertelen - felvételi kérelmem is ennek a kiállításnak köszönhető, többek között.

Aztán ki is ment a fejemből. Amikor nem rég megkaptam a MŰPA-tól az anyagot, akkor esett le a tantusz, hogy mi is ez. A régi érzés azonban újra előtört, miközben az évek óta dobozban heverő kiállítási anyag előkészítésének neki kezdtem. Egyenként kellett egyeztetnem a képek hátoldalán lévő szerzőket és címeket a listán megadottakkal. És meg is kellett tisztítanom őket a portól, és az installálások során összeszedett makacsabb koszoktól.

Mint olyan sokszor, megint Eifert Jánosnak köszönhettem egy lehetőséget. Valamiért ugyanaz a képe kétszer szerepelt az anyagban is, nemcsak a listán, mint elsőre hittem. Lévén azóta magam is a becses társulat tagja, fel is hívtam azon nyomban Szamódy Elnök Urat, és engedélyt kértem tőle, hogy az egyik kép helyére egy általam jegyzett kerüljön. Felajánlottam, hogy e-mailben küldök neki egy nézőképet, hogy eldönthesse, megfelel-e az általam ajánlott az egész anyag színvonalának. Zsolt azonban nagylelkűen elengedte a felajánlást. Bizalmáért feltétlen nyilvános köszönettel tartozom, mint ahogy a lehetőségért is, hogy 2009-ben ez a kép is ott szerepelhetett a Művészetek Palotájában kiállított, igazán nagy nevű művészek remek képei között.

De köszönettel tartozom Eifert Művész Úrnak is az akaratlan duplázásért. Egy kedves ismerősömnek, amiért visszaadta nekem a neki szánt ajándékot. És nem utolsó sorban Panni lányomnak, amiért meg tudott válni időlegesen az azóta szobája díszévé vált képtől.

Nagylátószögön: 2009. április 29.

Gyöngyi S.Faragó

Van egy sejtésem, s reményeim szerint az az én kedvenc képem ... ;) Emlékszem amikor előszőr megláttam, nem is értettem, hogy-hogy nem volt még publikálva még ebben a műfajban a hasonló fajsúlyú képek közt. Semmi sem történik véletlen...végre ennek is eljött az ideje!
Nagyon kíváncsi vagyok a kiállításra, mindenképp megnézem! És..., nem utolsósorban szívből GRATULÁLOK az egykori álom mai beteljesüléséhez ! ;)