Hajnali mese

Rétegződés - Óbuda, Mocsáros-dűlő, 2016. szeptember 2. (G15)

Már tegnap reggel láttam a vonatból. Csakhogy tegnap elaludtam, és amikor már ment a vonat ki az óbudai állomásról, csak az orromoat nyomtam az üveghez. Aztán ma sem tudtam aludni, eggyel korábbi vonattal mentem, de kitámasztottam a szemeimet, és szerencsém is volt, szebb köd lebegett a Mocsáros-dűlő felett. A Nap is még a horizont alatt kapaszkodott felfelé, így volt időm optimális helyszínt, nézőpontot keresni. Könnyű vászoncipő volt rajtam, de ilyenkor nem nagyon lehet törődni azzal, hogy elázik. Betonozott út csak egy vezet át a területen, bele kellett menni a fűbe, az meg ha köd van, akkor erősen vizes. Egye meg a fene, meg lehet szárítani, a tájfotózás nem egy aszfaltbalett...
Már ballagtam elfele, amikor megláttam az alábbi látványt, és megint be kellett gázolnom a gazosba.

Hajnali mese - Óbuda, Mocsáros-dűlő, 2016. szeptember 2. (G15)

Bizony kedves barátaim. Ha ilyenek a hajnalok, akkor itt az ősz. Nem is bánom, ez igazi évszakom, meg a meleg nyárból is elég volt. Iskolába meg már nem járok 
Jövő héten viszont megint Mártély!