Monoton hétköznapok

Színes egyéniség - Nugyati pu., Budapest, 2015. szeptember 22. (G15)

Ugye, milyen könnyű beleszürkülni a hétköznapok unalmas taposómalmába?
Még annak is, aki autóval jár a munkahelyére, csak annak másképp. A vonattal, busszal, BKV-vel közlekedők is másképp. Sodródnak a tömeggel, fásultan viselik el a zötykölődést, az ezer bosszúságot.
Bár vonattal járok lakhelyemről dolgozni, ma mégis más volt...
Tegnap kimentem a Húgomékhoz Pilisre. Jó volt megint kiszakadni, lereszteni egy pár órára. Egyre jobban szeretek kijárni hozzájuk. Nyugi van, csend, a kert és a kutyák. Örülök a jó viszonynak, ami köztem, a Húgom és lánya között kialakult. Egy kis Éden az én szürke világomban.
Reggel onnan jöttem be. Még a vonat is más volt. Hely, leülni, nem a tumultus az egyre tömöttebb esztergomi járaton. Persze, lehet, hogy csak nekem, aki mindennap ezt az utat járja, annak nem.
Ezért is örültem meg a színes ruhába, színes táskákkal előttem haladó hölgynek, Megtörte a monotóniát, én meg az előző napi emlékeimet láttam feloldódni a sietős tömegben...