Arcok

Beküldve: Új kép-2015


Arcok valahonnan - 2015. július 18. (G15)

Tényleg mindegy, honnan.
Szombat volt, mi csak kimentünk az útszéli kocsmába a cimbikkel. Őket meg hozta az autó, abban a dög melegben. Valahol melóztak, szombaton is, valahová vitte őket, haza. Ha ugyan oda... De nem is ez az érdekes.
Az arcaik. Főleg az innensőé. Ránézésre adnál neki 10 évet? Lehet, de ott nem az volt a benyomás. Csak fáradtak voltak és felüdítőleg hatott nekik a sör és a cigi. És el tudtam képzelni, hogy meg is dolgoztak érte. Csendesek voltak, nem a balhét keresték, csak egy kis felüdülést. Aztán mentek a dolgukra, tovább. Nagyon örülök ennek a képnek, mert ezek az emberek viszik előre ezt az országot...


Németh Tibor Barátom megrendítő szavai a Facebookon

Hárman ülünk a kocsma előtt szombat kora este és a tikkasztó hőség ellenére nagyon jó kedvünk van. Műanyag bútor, az asztal tele üvegekkel, fényképezőgépekkel.
Begurul a kocsma elé egy szakadt Transit, kiesik belőle 8 holt fáradt ember, melósok. Öreg, fia
tal vegyesen.
Páran bemennek sörért, az olcsóbikkért, van aki rágyújt, van aki csak álldogál. Van aki mer cigit kérni, van aki csak sóvárog utána.
Szóba elegyedünk velük, kiderül hogy valami útépítkezésen dolgoznak reggeltől estig, épp hazafelé tartanak és még jó 50 km hátra van.
Az egyik srác nagyon mély és szomorú tekintettel táncra perdül és rap stílusban elhadarja, hogy milyen jó nekünk ... drága sör az asztalon, fényképezők, biztos nem olcsók stb. stb.
A dolog egy pillanatra kezdett ijesztő lenni .... felálltam és mondtam neki, ne gondold, hogy mi különbek vagyunk ...
Aztán menniük kellett, a sofőr terelgette össze a csapatot ...
Odajött hozzám az énekes, mélyen a szemembe nézett és ennyit mondott ..
Nem akartalak én bántani benneket testvérem, csak az elkeseredettség szólt belőlem ... Nos, csak az érti ezt, aki látta ezeket a szemeket!

Nekünk hármunknak megadatott! Köszönöm!


© Vajda János - 2015 ♦ Kapcsolat: e-mail - +36 30 996 0148
A honlapon valamennyi képet és írást szerzői jog véd!