Álmok tegnapról, s máról


Fényben álmodók - Újpest, 2012. november 2. (350D)

Kicsit mostohán bántam az oldallal mostanában, restellem is magam érte. Ennek azonban nemcsak az elfoglaltság az oka, hanem a technikai háttér átalakulása, már ami a felvételezést illeti. Kényszerűségből a 350D-vel lődözöm az úgymond "komolyabb" dolgokat, a G12 kiesését pedig egyelőre a Sony-val használt  Instagram alkalmazás helyettesíti, ami ugyan nem pótolja a kedvelt kompaktot, viszont jó játék, és valamiféle kihívás is. A G15 érkezésével valamicskét hátrébb tolódhat a jelentősége, de a későbbi palettát továbbra is színesíteni fogja.

Facebook oldalaimon már jeleztem a napló frissítését, legutóbbi, dégi kirándulásom kapcsán. Néhány kép már elő is fordult ott, de ide is tartogattam belőle mutatóba.


Hajnali merengők - Dég, 2012. október 22. (350D)

Székesfehérvári fotós barátaim hívtak magukkal erre az útra, addig nem is tudtam a helyiségről, s főleg nem az adottságairól. Dég eddig Dégi Istvánt, az általam nagyon kedvelt, sajnálatosan korán elhunyt színészt jelentette. Most már lassan két hete pedig a Festeticsek újabban megismert kastélyát és elragadó parkját is. (No meg egy hideg, cipő elázós hajnalt.) Viszont nagyon megérte a szotyorgó lábbeliket a káprázatos reggel, az első igazi őszi, ködös-párás hangulattal, amit megélhettünk.


Testőrök mögött - Dég, 2012. október 22. (350D)

A kastély igazán a méreteivel lenyügöző, meg a hellyel, ahol található, az egész park hangulatát a hozzá tartozó tó és az azt körülölelő erdők adják meg. Azon a reggelen pedig egészen mesés képében ismerhettük meg. Ha nem lenne olyan messze, biztos többet zarándokolnék el ide, de így is tervezem még a visszatérést, hiszen számtalan fotós lehetőséget rejt magában a hely.


Áttörő fény - Dég, 2012. október 22. (350D)

Had ugorjak vissza a mába... Áldom az eszem, amiért nem behúzott függönyökkel tértem tegnap nyugovóra, így a kelő nap betűző fénye ébresztett. Kissé nehéz magamhoz térés után csak erőt vett rajtam a fotós kötelezettség érzet. ha már süt a nap, nézzük, mit is adhat. Az ablakon kinézve azonban egy pillanat alatt magamhoz tértem, és lázas öltözködésbe és felszerelés összekapásba fogtam. A lakomhoz tartozó park csodálatos párafátylakban és gyöngyökben ragyogott. Ilyenkor milyen gyorsan enyhíti a természet ajándéka az ember egyedülléte feletti, nem éppen derűs érzéseit...


Nyárról álmodók - Újpest, 2012. november 2. (350D)

 

 


© Vajda János - 2015 ♦ Kapcsolat: e-mail - +36 30 996 0148
A honlapon valamennyi képet és írást szerzői jog véd!