Bár Angyalföldön születtem, és életem első felét ott is éltem le, míg az innensőt Óbudán, mióta az eszemet tudom az életem része Újpest. Ide jártam óvodába, Anyám nővérénél rendszeres látogatók voltunk a Sporttelep utcában. Itt tanultam a szakmámat, Megyeren nyugszik Nagyanyám, sőt jó ideje Apám, Anyám és sok rokonom is. 1999 óta pedig itt dolgozom. Az ember pedig óhatatlanul kötődik azokhoz a helyekhez, ahol sokat megfordul, s ha valamely alkotótevékenység is a bogara, ez a kötődés előbb-utóbb művekben is testet ölt.
Amikor a Könyvtár vezetői felkértek a megújult intézmény első minitárlatára, első gondolatom az volt, hogy a megtiszteltetést Újpesten készült képekkel illik viszonoznom. És ezzel nemcsak a Könyvtár és munkatársai előtt kívánok tisztelegni, hanem az egész kerület és lakói előtt is.
A képek felfüggesztésére adott, tagolt tér adta az ötletet a hármas csoportosításra. Innen a tárlat címe is, a zeneművészetben a versenyművek (concerto) általában három tételesek.
Az első csoportban, a kissé szomorkás felvezető tételben a kerület közelmúltbéli arcától veszünk búcsút, hisz láthatjuk, ahogy napról-napra újabb arcát mutatja felénk. Az erőteljes digitális beavatkozás a képeken az elmúlást igyekszik erősíteni, ám a csoport közepére helyezett, manipulálatlan kép a színes jövőt próbálja sejtetni.
A három képből álló, szürke tónusú középrész az embert helyezi a középpontba, még annak ellenére is, hogy vizuálisan csak kettőn vannak jelen. A Városkapu betonhurkába azonban mindenki azt az embertömeget tudja odaképzelni, amelyikhez volt már ott szerencséje.
A záró, a versenyművekben általában felszabadult, vagy ünnepélyes tételhez négy, a legutóbbi ünnepi hónap során készült képemet rendeltem, melyek hangulata reményeim szerint megfelelő módon képes éreztetni Önök felé tiszteletemet, amit érzek a városrész iránt, amely hétköznapjaim második otthonává vált.
http://fotovj.hu/1/index.php/kiallitas/ujpest-1.html#sigFreeIdc3222d10d7
Kiállítva a FSZEK Újpest Király Utcai Könyvtárában, 2008. január 30-február 29.
