Nagykovácsi - öregtemető

Szőcs Dönci régi barátom, több mint 30 éve ismerjük egymást. Egy időszakban pedig remek fotós párost alkottunk. Aztán elsodort bennünket az élet azoktól a lehetőségektől, hogy sűrübben találkozzunk, de így-úgy-amúgy tartottuk a kapcsolatot. Amióta meg Facebookozik, virtuálisan nap, mint nap. Egy ideje már hív Nagykovácsiban lévő házukba látogatóba. No, az elmúlt héten ez össze is jött végre.

Már láttam az öregtemetős képeit, és bár esett az eső, mi sem volt természetesebb, hogy megálljunk a kocsival, amivel elém jöttek Krisztával Hűvösvölgybe.
Nem tudom, miért vagyok oda a régi temetőkért, emlékszem, már egész korai fotós időszakomban is, ha eljutottam egybe, nem álltam meg a fotózást. Ez ami Nagykovácsiban van, nagyon szép (bár melyik nem az?). Meglepett viszont a sírok mennyisége, és viszonylagos jó, vagy inkább patinás állapota. Alig néhányon fogott csak az idő vasfoga. 
Az alábbi kép talán jól szemlélteti a temető állapotát.

Öregtemető - Nagykovácsi, 2016. november 12. (G15)

Akkor ráfogtam, hogy az eső miatt lassan fejezzük be, és menjünk. Valójában azonban hallottam Dénestől, hogy fel akarja dolgozni az egész temetőt, mert úgy tudja, fel akarják számolni. Ő ott lakik, tőle nem messze, nyugdíjas, ha jó időjárási helyzet adódik, egy ugrás neki a helyszín. Minek fotózok én akkor itt? Tudom, milyen helyzeti előnyben van az, aki rendszeresen fel tud keresni egy helyszínt. Így csak néhány pillanatnyi benyomást rögzítettem. Például az arcokat. A régi sírokon levő korabeli fényképészeti megoldásokkal. Elgondolkodtam, vajon milyen technikával vitték rá a képeket a porcelán alapra, és a régiek ötletességén. Rég elmúlt arcok tekintettek vissza rám, időmarta képekről. Különös élmény volt...

Régmúlt arcok - Nagykovácsi, 2016. november 12. (G15, mobilban szerkesztve)

Még néhány hangulatot igyekeztem megfogni, aztán obébb álltunk. Kissé átáztunk. Egyáltalán nem fájt a szívem, hogy ott kell hagynom ezt a paradicsomot, van az országban még jó pár, ami nem valamely jó barátom vonzáskörzetében lelhető fel.
Kellemes hétvégét töltöttünk együtt, jókat beszélgettünk. Köszönöm Krisztának és Dénesnek a meghívást, szíves vendéglátásukat, és a röpke, de maradandó élményt!

Öreg sírok - Nagykovácsi, 2016. november 12. (G15)